Ki ne emlékezne az E3 fergeteges bulijaira, játékbemutatóira, gyönyörű hostess-lányaira? Én nem, mert nem voltam, és ma már csak röhögni támad kedvem, hogy mennyire elszálltak maguktól a rendezők. Történt ugyanis, hogy egyik évről a másikra csak úgy zártkörű partivá sorvasztották a (talán) világ legnagyobb (USA, Los Angeles, Convention Centre) IT-játékkiállítását és vásárát. Mindenki itt mutatta be a készülő játékait, itt jelentették be a nagy címeket elöször, aztán egyszercsak a kapuk bezártak, a több tízezer (talán több százezer) látogatót kitiltották, a hostess lányokat betiltották (mondván, hogy túl kurvás és ezt már nem kéne) és csak a sajtó léphetett be a síri csöndbe. A kiállítók úgy döntöttek, hogy felesleges a showműsor, a parasztvakítás, nem is visznek díszletet, minek (sok cég úgy döntött, hogy el se megy rá, így jött létre például a UbiDay vagy a BlizzCon, azaz amikor a cég maga csinált egy egynapos kis minikiállítást). Az újságírónak jó a szék a projektorral szemben a kis fehér box-szobában, interjúhoz elég egy nagyobbacska plakát a háttérbe, némi kóla (sör) és ropi. Családias hangulat, unalom, kevés résztvevő, pangás a kiállítás épületében. A lipcsei Games Convention meg szép csöndben átvette a vezető helyet.
Az ESA még mindig bekavar
Na ezt szeretné megtörni most az E3 őszervezőségei, ugyanis elhatározták, hogy egy mindennél nagyobb showműsoros kiállítást akarnak csinálni. Több meghívott újságíró, nagyobb standok, klasszikus tekerés, elsők-akarunk-lenni!-életérzés. Csak hát egy a bökkenő: zártkörben gondolkodnak még mindig. Csak a szakma és a sajtó. Bár nemrég felröppentek olyan híresztelések, hogy mégis lesznek látogatói napok, ezt most Mike Gallagher (ESA-elnök)megcáfolta. Azt mondta, hogy nem. Az ESA, azaz a The Entertainment Software Association képviseli az amerikai játékfejlesztő és kiadó cégeket illetve ők rendezik meg az E3-at jövő júniusban a Los Angeles-i Convention Centerben. Bár nem tudom, milyen társaság az, amelyik úgy képviseli a kiadókat, hogy nem engedi találkozni azokat a célközönséggel.
Van más alternatíva
Itt van például a nem is oly messze levő Lipcse és az ő Games Convention-e, ahol eddig még mindig megtudták lepni valamivel az embert. Persze vannak árnyoldalai is a német rendezésnek. Ilyen például a felnőtt tartalom. Nem minden játék esik át a rostán, így járt sajnos idén a Gears of War 2 is. A játék nem jöhetett a GC-re, mert betiltották Németországban. Itt mutatkozik meg az, hogy a kiállítás bár Európa-méretű, mégis a német piac az elsődleges. Természetesen nem akarnak abba a hibába beleesni, mint az amerikai kollégáik: vannak showműsorok, dübörgő zene, gyönyörű boothbabe-ek (hostess lányok), rengeteg ajándék, sör-virsli és ennek eredményeként a sok-sok látogató. Azárt országon belül is vannak irigyek, így járna el most Köln is, aki egy az egyben átvenné a kiállítás rendezési jogát Lipcsétől 2009-ben, így az utóbbi város egy hatalmas bevételi forrástól esne el (annyira megéri nekik, hogy a belépőjegy mellé a helyi tömegkközlekedés ingyen van). Ennek érdekében Köln a főszponzorokkal tárgyal és próbálja átcsábítani magához. A szász város válasza csupán annyi, hogy ha kell, akkor egyedül is megcsinálja.
Budapest GameShow és a haverok
Itthon sajnos sokkal rosszabb a helyzet. Warez-ország vagyunk, kis ország kis játékkultúrával. Voltak, aki szerettek volna javítani az arányon, mint közkedvelt és személyes jóbarátom, Fekete Zsombor, de ő is belátta, hogy nehéz kitörni ebből az ördögi körből, minden a pénzről és baráti-csókos kapcsolatokról szól. A Budapest GameShow (BGS) egy aranyos kezdeményezés, csak nem mernek nagyban gondolkodni. Többen jöttek, mint ahányan befértek volna a Millenáris Park-ba. Lévén, hogy Microsoft-os volt a rendezvény, igen egyoldalú volt az egész (csak XBox360). A Vista meg jópárszor kifagyott. Volt játék, ami el se indult, mert kellett volna az XBox Live! szolgáltatás hozzá, ami itthon ugye nincs, így egyszerűen kimaradt. Felmerükhet még az a kérdés is, hogy ki volt az a béna gyerek, aki prezentálta a James Bond-os játékot. Számomra érthetetlen, hogy kaphatott mikrofont a kezébe, vagy hogy miért nem kapták azt ki a kezéből a második percben. Itthon az a helyzet, hogy még mindenki külön gondolkodik, együtt már pfúj... Nyugaton már működik, nagyon Nyugaton már nem annyira. Szépen kioltjuk egymást.
Bundy